Be ZEN

A vallás szerepe a mai ember életében írta: mudlee - March 07 2014

Volt egy pont az életemben, amikor felhagytam addigi szokásaimmal, és merőben más irányba indultam el. Ekkoriban kezdtem el olvasni, és foglalkozni mindenféle spirituális, vallási dolgokkal.

Alapvetően keresztény vagyok - mármint megkereszteltek -, de nagyon sok mindent kipróbáltam már emellett, amolyan „szellemi kóbor kutya” vagyok, ahogy Popper Péter mondta magáról.
Voltam Pránanadi tanfolyamon/utaztatáson, kézrátételes gyógyításon, pszichológusnál, kineziológusnál; olvasom a bibliát, a bhagavad gita-t, a talmudot. És ezen kívül mindent megnézek, elolvasok, ami érdekes lehet. Miért? Mert érdekelnek. Mert keresek. Hogy mit pontosan, azt magam sem tudom, de szerintem az emberiség java keres valamit. Talán választ az élet kérdéseire. Miért vagyunk itt? Mi a szerepünk? Tényleg csak egy anyagi véletlen az egész? Valóban van Isten? Van élet a halál után? Mi a halál?

Sok kérdés, mindenkinek más. De valamire mindenki kíváncsi, valamire mindenki keresi a választ, akár tudat alatt is.

A legszebb, amit megérhetünk, az élet titkának keresése. Ez az az alapérzés, amely az igazi művészet és tudomány bölcsőjénél jelen van. Aki ezt nem ismeri, aki nem tud csodálkozni, elámulni, az - hogy úgy mondjam - halott, és a szeme kialudt.
Albert Einstein

Jelenleg nekem a buddhizmus és a krisnások tanításai a legszimpatikusabbak, mivel abszolút logikusnak tartom az állatokhoz és más embertársainkhoz való hozzáállásukat. Nem ártás, és szeretet.

Emellett nagyon szeretem a tudományokat - mármint a tudomány eredményeit nézni -, ahogy egyre több mindent tud meg az ember, egyre merészebb dolgokkal áll elő (teleport, fekete lyukak, stb).

Szóval, elég sok felé irányul a figyelmem, nem vagyok egy dolognak sem a kifejezett követője, mert egyik irányt sem érzem úgy, hogy az a kérdéseimre az egzakt válasz (viszont mindegyik hozzá tesz egy kicsit). Ahogy olvasom akármelyik vallás könyvét, állandóan kérdések merülnek fel, állandóan kétségek jönnek elő, nem tudok és nem is akarok mindent első blikkre elhinni. A tudománnyal meg pont az a bajom, hogy mindig felmerül a kérdés, hogy „biztos?”.

Mi haszna hát akkor a vallásoknak, miért foglalkozzak vele?

Mi haszna a vallásoknak, ha így állok hozzá? Így nem lehet valaki jó keresztény/krisnás!
Az a haszna, hogy az embert elkezdi egy jobb, kereső útra terelni. Korunk emberénél ez már nagyon kritikus.
Ha én anno nem kezdek el a buddhizmussal foglalkozni, akkor nagyon nem erre indult volna el az életem, és egy csomó olyan jó dologról maradtam volna le, mint pl. ez a blog, jóga, vegetarianizmus, lelki fejlődés. Nem kérdőjeleztem volna meg egy csomó dolgot. Nem foglalkoztam volna az önfejlődéssel. Ehelyett olyan szokásaim folytattam volna, melyekre most elég mély megvetéssel tekintek (magammal szemben).

Az izmusok hatalma

A mai embernek szerintem az lenne a legfontosabb, ha úgy tekintene a vallásra, mint irányt mutató, a kérdésekre egy lehetséges választ adó valamire. És mindezt nyitottan.
Hány olyan vallásos ember van, aki csak azért öl meg egy másikat, mert ő másban hisz? Hány háború van ebből? Mindezt azért, mert ők nem képesek semmi mást befogadni, nem nyitottak, és pontosan ezért, minden, ami nem az ő hitük, az szerintük hazugság. Ezért voltak anno az eretnekek, a boszorkány-üldözések, stb. (manapság meg ezért vannak a háborúk).
Mindemellett, az ilyen jelleggű megközelítés teret enged annak, hogy egy keresztény a templomból kilépve olyan trágárul beszéljen, mint ahogy a TV-ben sem szokás. Hogy lehet úgy valaki jó keresztény, ha közben bármilyen népcsoport, vagy ember felé haraggal és megvetéssel közelít? Ezt hívják mellesleg álszentségnek. Én mindig azt tartottam - és a keresztelő papomnak is azt mondtam -, hogy én nem akkor érzem magam „jó kereszténynek”, ha templomba fogok járni minden héten, hanem akkor, ha a jézusi tanításokat megpróbálom követni. Nekem jobban tetszik az a felfogás, hogy Isten bennünk van, nem a templomban. Persze, a templom ad egy teret az egésznek, de azért felesleges oda járni, hogy aztán két lábbal tiporjuk a bibliában írottakat.

Légy nyitott mindenre!

Ha ehelyett úgy állnánk az egészhez hozzá, hogy nyitottan vizsgálunk meg minden lehetséges opciót, elénk álló lehetőséget, információt, sokkal többet fejlődnénk. Nem kell elhinni bármit, csak tartsuk lehetségesnek, és próbáljunk meg tanulni belőle!

Jó példa erre, amikor 2012 előtt elkezdett terjedni az interneten egy ún. „Rejtett Kéz” által írt fórum bejegyzés (itt letölthető), amiben igen értelmesen, nagyon tisztán leírta, hogy a világ hogyan fog elpusztulni, és miért, és mi az emberiség baja, és stb. Még mindig itt vagyunk (legalábbis úgy gondoljuk), nem? Tehát mondhatnánk azt rá, hogy hazugság volt, és el is égethetnénk minden ezzel kapcsolatos dolgot.
DE. Ne felejtsük el azt, hogy jelenleg nagyon sok mindent nem tudunk arról, hogy kik is vagyunk valójában. Lehet, hogy valamilyen szinten, valahol tényleg elpusztult valamit. Ne felejtsük el azt, hogy ez a valaki - bárki is legyen -, olyan szép, és megfontolandó dolgokat írt le, amelyet a templomokban lehetne tanítani!
Sokan mégis megvetéssel tekintenek az ilyenekre, mert hülyeség.

Ezt kellene elfelejteni, és megtanulni végre, hogy „Minden lehetséges”.

Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye.
Albert Einstein

Összes írásom →

Comments