Be ZEN

Fókusz írta: mudlee - February 23 2014

Hányszor halljuk mindenhol, hogy „koncentrálj!”...
A filmekben, amikor a hős megpróbál valami erején felülit véghez vinni, akkor is hihetetlen erősen kell koncentrálnia.
Ez az a dolog, ami a mai embernek lassan egyáltalán nem megy. És mit csinál? Csak legyint. Hiszen elfoglalt ember. Hiszen annyi mindent kell csinálni.

Egy kis ez, egy kis az

Manapság, az emberek (főleg az irodisták) nem tudnak fókuszálni, egy dologra koncentrálni. Vagy, ha tudnak is, nagyon gyorsan el is vesztik. Mindig több mindent akarnak egyszerre csinálni. Vagy nem akarnak, csak a környezet arra kényszeríti őket.
Van az alap munkájuk, amit csinálnak, de bejön közben a főnök, hogy valamit gyorsan végezzen el, a kollégája éppen megkérdez valamit, a telefonja megcsörren (a párja kérdezi, hogy mit vegyen a boltban), stb. Az ember figyelme ide-oda csapong.

Miért baj, ha nincs fókusz?

Hagyom, hogy te magad válaszold meg :)
Szerinted tud úgy egy bokszoló verekedni, ha nem 100%-ban van ott a ringben agyilag és testileg is?
Lehetséges-e egy őszinte beszélgetést folytatni a szeretteddel, ha nem vagy ott 100%-ban lelkileg?
Lehet-e úgy igazán beszélgetni, hogy nem a partnered szemébe nézel?
Lehet-e valamit minőséggel és teljes odaadással csinálni, ha egy csomó másik dologgal foglalkozol egy időben?
Lehet-e egy korszakmegváltó dolgot alkotni, ha közben más dolgokkal is foglalkozol? Gondolj itt az őrült tudósokra, nagy feltalálókra.

Hallottam egy nagyon jó mondást egy előadáson, valahogy így hangzott: menj el az állatkertbe, és nézz egy tigris szemébe. Amikor az a tigris rád néz, akkor ő tényleg rád néz, rád figyel, nem csak a szeme áll arra. Ő ekkor tényleg téged figyel, rajtad van 100%-ban a fókusza. Nem jár azon az esze, hogy vajon mit kap estére vacsorára.
Hidd el, fogod érezni a különbséget :)
Ha a tigris nem tudna ennyire erősen fókuszálni, akkor nem lenne esélye sem a vadonban.

Kiváltó tényezők

Egyik ember sem úgy jött a világra, hogy nem képes valamire odafigyelni (kivéve persze, ha betegségéből adódóan tényleg nem tud). Persze, a fókusz valamennyire tanult dolog is, de napjainkban minden az ellen van, hogy inkább arra tanítson, hogyan ne fókuszáljunk.

  • Média. Ide beletartoznak a filmek, TV műsorok, újságok. Én nagyon szeretem a régi filmeket, mert ott képesek egy óráig egy jelenetet boncolgatni. Fel tudom fogni, mi történik. A mai sorozatok, filmek villognak. Mire felfogom, mi történt az egyik pillanatban, már a másik jelenet zajlik. Valóban, a design az igazán megdöbbentően jó, de a vágások, a rendezés az sok esetben szörnyű. Ha ezeket a műsorokat a TV-ben nézi az ember, akkor ráadásul még a reklámok hada is kizökkenti félóránként.
    Az újságok hasonlóak. Egy oldalra tíz téma kerül rá. Mindenből csak egy kicsi, ami épp elég ahhoz, hogy a figyelmet egyikről a másikra rántsa, és semmiben sem hagyjon elmélyülni.
  • Tömegkommunikáció. Telefon, internet, Skype, Whatsapp. Ezek nagyon hasznos technológiai dolgok. De manapság annyira hozzánk nőttek, hogy állandóan elérhetőek vagyunk, ami azt is jelenti, hogy állandóan félbeszakíthatóak vagyunk. Bármikor hívhat valaki, bármikor írhat valaki Whatsappon. Ezzel alapvetően nincs(?) nagy baj, hanem azzal van, ahogy ezt az emberek zöme kezeli. Bármit is csinál, ha megcsörren a telefon, azonnal odakap, nézi, mi történt. Étteremben, munka közben, haveri társaságban, családban... mindenhol megfigyeltem, hogy akármilyen szituáció is van, nagyon sokan, ha megszólal a telefonjuk, azonnal előveszik, és nézik mi történt. Mindenről, azonnal akar tudni mindenki.
  • Élj a mának. Ez egy rettentő népszerű frázis manapság. „Egyszer élünk!” És mivel egyszer élünk, mindent minél gyorsabban kell csinálni. A gyorsaságról pedig már írtam, miért nem jó.
    Hogyan szedi szét a figyelmet, hogyan rombolja darabokra a koncentráló képességét az embernek. Sietve nem lehet semmire sem igazán fókuszálni.
  • Embertársaid. Ha olyan a környezetedben mindenki, hogy nem tud semmire odafigyelni, egy idő után te is átveszed ezt a mentalitást. Ha valaki úgy pórbál beszélgetést kezdeményezni veled, hogy közben mondjuk az emailjeit nézi éppen, akkor egy idő után te is átveszed ezt a szokást, és úgy fogsz válaszolni, hogy már te sem figyelsz oda. A következő lépcső pedig az lesz, hogy már te is úgy teszed fel a kérdést, hogy nem is oda figyelsz.

Tünetek

Pár gondolat, hogyan vehető észre - akár magadon -, hogy képtelen vagy egy dologra figyelni, hogy nincs fókuszod. Én ezeket szoktam megfigyelni saját magamon, és így próbálok javítani. Sokat már sikeresen magam mögött hagytam! A maradékkal meg még bőven elég feladatom van :)

  • Zavar, ha megcsörren a telefonod, és nem tudod megnézni. Ha teheted, rögtön meg is nézed.
  • Sokszor elveszted a fonalat beszélgetés közben, mert nem tudsz odafigyelni.
  • Nem nézel a másik szemébe beszélgetés közben. Sőt, közben mással foglalkozol.
  • Emailt írsz, miközben telefonálsz, és az emailbe azt írod le, amit mondani akartál, és fordítva.
  • Azon kapod magad, hogy elkezdtél valamit mesélni 10 perce, de már egy teljesen más témában diskurálsz. Notórikus témaváltó!
  • Gyorsan beszélsz, csapongva. Magad se tudod, hogy 5 perce miről beszéltél.
  • Állandóan félbeszakítasz másokat, mivel nem tudsz a másikra igazán figyelni. Ilyenkor, amikor a másik beszél, te a saját mondandód formálod, és alig várod, hogy kitolhasd magadból.

Kiváltandó recept

Én ezeket próbálom segítségül használni, és alkalmazni magamon. Talán neked is hasznos lehet.
  • Amikor a másik beszél hozzád, akkor nézz a szemébe. Mindig. Segít, hogy tényleg rá figyelj, ne a saját gondolataiddal legyél elfoglalva. Így talán kevesebbszer szakítod félbe.
    A legfontosabbat meg sem merem említeni... megtiszteled azzal, hogy rá figyelsz.
  • Tarts ellenőrzést. Jusson eszedbe (akár félóránként), hogy nézd meg, hány dolgot csinálsz éppen. Mindent hagyj abba, és csak azzal folytasd, ami a legfontosabb. Lehet, hogy minden fontos, amit épp csinálsz, de akkor is van legfontosabb. Csak azzal foglalkozz, a többi jöhet utána.
    Sokaknál ilyenkor az a kifogás, hogy „de akkor a főnök meg fog szidni, hogy nem tudom megcsinálni”. Ez esetben ez azt jelenti, hogy a főnököd túlterhel téged. Nyugodtan meg lehet ilyenkor mondani, hogy most éppen egy másik nagyon fontos dologgal foglalkozol, döntse akkor ő el, melyik a fontosabb. A lényeg, hogy csak egy dologgal haladj egy időben.
  • Szoktasd le ismerőseid arról, hogy bármi hülyeséggel felhívjanak. Szerencsére az én ismerőseim nem ilyenek (csak néha:P), de a környzetemben nem egy olyat látok, akinek nem ilyen jó ismerősei vannak. Mindez azért van, mert hagyta, hogy bármikor és bármivel felhívhassák. Ne felejtsük el, hogy a telefon egy nyitott kapu a magánéletünkbe, ha nem vigyázunk! Zavaró lesz a többieknek, hogy nem érhetnek el bármikor? Igen. De ha bármikor bejöhetne az illető a hálószobánkba, akkor nem küldenénk ki, hogy mégis mit képzel?
  • Minden notification-t (értesítés) kapcsolj ki a telefonodon. Csak az maradjon, ami tényleg fontos (hívás, sms).
  • Nézz régi filmeket, sorozatokat. Nagyon tudom ajánlani! Nézd meg a Shogun-t, vagy nézz meg pár Farm, ahol élünk epizódot, és meglátod, mire gondolok.
    Olyan lesz, mintha megállt volna az idő! Megfogod érezni, milyen az, amikor nincs rohanás, milyen az, amikor szerepet kap az erkölcs, és az etika.
    Régi meséket nem tudnék nyugodt szívvel ajánlani, de amit én nagyon szeretek, azok a japán mesék (Pl.: A vándorló palota) és a micimackó. Egy két üde színfolt manapság is beesik néha, mint pl. a zseniális Wall-E.
  • Ha olvasol valamit - legyen az az interneten, vagy sem-, akkor olvass. Ne foglalkozz azzal, hogy jött-e új email, ne beszélgess közben, ne csinálj semmi mást, csak olvass.
  • Nézz csak óránként leveleket. Nekem nagyon bevált. Ami fontos, az úgyis megtalál valamilyen formában. Az, hogy percenként nézed az emailed, stresszel, és folyamatosan pörgeti az agyad. Az meg, hogy megjelenik a kis felugró ablak, mely értesít az új üzenetről, állandóan megszakítja a figyelmed.
    A legfontosabb, hogy felismerd, nem dől össze a világ csak azért, mert nem válaszolsz egy levélre 1 percen belül. Én mindig ezt mantrázom magamban, amikor a megszokás miatt mindenre azonnal válaszolnék.
  • Ha nem muszáj, hogy elérhető legyél, akkor rakd el a telefonod valahova lenémítva. Nézz rá ugyanúgy óránként.
    Egy barátom mesélte, hogy sokszor azt a taktikát alkalmazza, hogy egyes embereknek direkt nem veszi fel a telefont, majd 5-6 perc múlva visszahívja, és az esetek nagy részében meg is oldódott a probléma. Miért? A kapkodás az oka ennek is. Ha valami probléma van, már azonnal telefonálunk, hogy valaki azonnal megoldja helyettünk a helyzetet. Rengeteg ilyen esetben saját magunk is meg tudjuk oldani, ha egy kicsit foglalkozunk a problémával.
    Ezt saját magamon is tapasztalom, hogy megpróbálom felhívni az ismerőseimet valami technikai segítségért, de nem elérhetőek, majd miután 5-6 perc múlva vissza hívnak (én lennék a fenti példa egyike?:) ), addig meg is oldottam a problémát.
  • Ha valaki félbeszakít, akkor ne emeld a hangod, és ne próbáld vissza venni a figyelmet, hanem hagyd, hogy folyjon a beszélgetés tovább. Valószínűleg a partneredet nem érdekli, mit szeretnél mondani. Majd ha rájön (ha rájön) 10 perc múlva, hogy te még meg sem szólaltál, akkor nyugodtan, lassan fejtsd ki, hogy azért nem szólaltál meg, mert nem hagyott megszólalni eddig.
  • Ezt még „tesztelem”, hogy melyik a jó, de ha valaki úgy kezdeményez beszélgetést, hogy nem néz a szemedbe közben, nem rád figyel, akkor:
    a) ne válaszolj, amíg nem figyel rád,
    b) te nézz rá és beszélj úgy, mintha ő is rád nézne. Egy idő után talán észre veszi magát.

Konklúzió

Nagyon fontos, hogy legyen fókusz.
Nagyon fontos, hogy amit csinálunk, arra figyeljünk oda 100%-osan.
Nagyon fontos, hogy egyszerre csak egy dolgot csináljunk.
Nagyon fontos, hogy ha valakivel, vagy valamivel foglalkozunk, adjuk meg neki a tiszteletet, és csak arra figyeljünk!


Kösz István, hogy megismertettél a fókusz fogalmával!

Összes írásom →

Comments