Be ZEN

Kihívások 2014 írta: mudlee - January 01 2014

Az emberek év végén általában mindenféle ígéreteket tesznek a következő évre. „Munkahelyet váltok”, „Megtanulok spanyolul”, „Elutazom Amerikába”, stb.
Az a bajom ezekkel, hogy ezek csak ígéretek, melyeket manapság csak azért tart be az ember, mert éppen úgy hozta a sors, nem azért, mert tényleg úgy akarta. Nekem is volt már nagyon sok ilyen fogadalmam, de egyik se azért valósult meg, mert én azt mondtam decemberben, hogy ez a célom.

Egyik kedvenc blogomon viszont olvastam egy iszonyat jó megoldást. Magamnak fogok előre eltervezett kihívásokat felállítani minden hónapra. Ezeket itt és ismerőseimmel, barátaimmal megosztom, és folyamatosan beszámolok ezen az oldalon, hogy haladok. Ha vége az adott hónapnak, akkor eldöntöm, jobb volt-e így nekem, és ha igen, akkor folytatom. Nem kötelezem tehát magam, hogy mindörökre így maradjon az adott dolog, csak kipróbálom. Első körben az első három hónapot terveztem meg, mindegyikkel kapcsolatban nyitok majd egy külön oldalt, melyek innen elérhetőek lesznek.

Miért csinálom?

Helytálló kérdés. Tesztelem a határaim, próbálom elhagyni az olyan dolgokat, amiket felismertem, hogy nem jók, illetve kipróbálom, melyekre van valóban szükségem, valóban kellenek-e.
Ahogy írtam, mindenről be fogok számolni, továbbá hasznos tippeket fogok adni, hogy ha te is ki szeretnéd próbálni, hogyan tedd. Ismerős továbbá az a kijelentés, hogy „A sajtot én képtelen vagyok elhagyni!”? A sajt helyett itt persze bármi lehet. No, pont ez nekem is a problémám, hogy vannak dolgok, amelyektől függök. Ezért a józan eszemnek segítek kicsit, és megpróbálom kicsit kényszeríteni az előrehaladásra. Mert szerintem ez előrehaladás, fejlődés. Elhagyni olyan dolgokat, amiktől függünk. Legyen az egy étel, műszaki tárgy, vagy szokás.

Nem túl extrém ez?

Miért nem hagyom, hogy azt tegyek, amihez épp kedvem van? Igen, jó kérdés. Azért, mert ez ugyanaz, mint ha egész nap csak ülnénk. Az is nagyon kényelmes, nem? De aztán mégis rávesszük magunkat, hogy mozogjunk, hogy ne tunyuljunk el. Ugyanez a helyzet a többi dologgal is: kell egy kicsit magunkat tolni előre.

Ó, ha nekem csak ilyen problémáim lennének!

Lehet, neked nincsenek. Vannak mások, hidd el. Anyagi és társadalmi helyzettől függetlenül, mindenkinek vannak függőségei, amin lehet dolgozni. Lehet, hogy mondjuk egy diplomata januári kihívása ez lehetne: „nem használom a jaguárt, csak tömegközlekedéssel fogok közlekedni”. Más ez? Anyagi szinten igen, de fejlődésben nem. Neki ez is előrelépés.

Tervek

Január - hírmentesség

Mostanában azon kaptam magam, hogy egyre többet olvasok híreket és/vagy nézek facebookot. Ami sokaknak teljesen természetes és hasznos, de ha megnyitjuk mondjuk bármelyik hírportált, akkor szerintem 50%-ban arról szólnak a cikkek, hogy ki hazudott, ki halt meg, milyen katasztrófa történt (vagy fog történni), azaz a hírek java negatív. A facebook meg egyszerűen csak ugyanolyan, mintha bármelyik valóságshow-t nézné az ember. Az ember a mások élete után fürkészik, kutakodik. De nem januárban!

Kihívás: hetente egyszer, hétfőn reggel elolvasni, mi történt az előző héten. A hét többi részében minden ilyen tabu.
Tiltott tehát mindenféle híroldal (legyen az technológiai, vagy általános), facebook.
Állítás: ami valóban fontos, úgyis eljut hozzám valamilyen formában.
Pótlék: specifikus oldalak olvasása. http://zenhabits.net, társasjátékos fórum, youtube csatornáim követése (társasjátékos review-k, dota 2 cast-ok, stb.), novellák olvasása (galaktika).
+1: Alkoholmentesség. Nem mintha naponta/hetente innék, de néha igen, és akkor megesik, hogy a ló is elszalad velem. Ha bármiféle esély lenne ebben a hónapban, akkor most azt kihagyom.
UPDATE: a januári tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Február - internet-mentesség

Reggelente, és este nagyon sokat használom az internetet. Úgy általában nagyon sokat használom. Rendben van, hogy munkámból kifolyólag sokszor kell, de ideje megtanulnom, hogy az internet arra való, amire. Nem arra, hogy 0-24-ben azon lógjon az ember.

Kihívás: munkaidőben reggel 8 előtt, hétvégén 10-ig nincs internet, továbbá este 8 után se. Hétvégén vasárnap egész nap nincs internet. Kivétel: blog írása, bkv/vonat információ megnézése.
+1 Minden reggel, ha nem is sokat, de jógázni szeretnék. Legalább négy napüdvözletet kell megcsinálnom. Ezt ezen az oldalon fogom vezetni, minden nap.
Állítás: amíg nem volt internet, addig is boldogan éltem, és el tudtam magam foglalni.
Pótlék: olvasás, yoga, meditálás.
UPDATE: a februári tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Március - „Az vagy, amit megeszel”

Ismerős a fenti mondás? Igazán mélyen szántó gondolat. Az átlaghoz képest, mi szerintem egészségesen étkezünk. Javarészt házilag készül minden és vegetáriánusak vagyunk, de sokszor becsúszik egy bolti szendvics, egy túrórudi, pizza, vagy hasonlók. Ezeket fogom elhagyni most. Továbbá, mivel olvastam egy igen megindító bejegyzést (angol), ebben a hónapban semmiféle bolti tejterméket nem fogok fogyasztani, csak és kizárólag olyat, ami háznál, jó körülmények közt nevelt állatoktól származik (egyelőre még nem találtam ilyet).

Kihívás: semmi előre gyártott terméket, semmi iparilag előállított ételt nem eszek. Az ételeket az itteni egyik péktől és a piacról fogom beszerezni. Egyelőre, aztán ha bővül az ismeretem, ez is bővülhet. Ez igazából nem csak egy kihívás, hanem egy felfedező hónap! :)
+1 kihívás: szeretném a rendszerességet megszilárdítani magamban (a csíráit elültetni), ezért márciusban minden héten legalább négyszer 5-kor kell kelnem, és az alábbiak közül tetszőlegesen választani egyet: meditálás, jóga, edzés (kettlebell), olvasás. A korai kelést egy finom teával fogom jutalmazni.
Állítás: szörnyű látni, hogy ha bemész egy boltba, akkor az ételek döntő többségében van valami nem oda való. Van olyan „étel”, amiben például semmi természetes nincs. Azt állítom, hogy ezek nélkül sokkal egészségesebben lehet élni. A másik állításom, hogy az a jellegű tejtermék fogyasztás, amit a korunk embere művel, felér egy legalább akkora kegyetlenkedéssel, amit a húsevés kapcsán művel. Szeretném magam ebből is kivonni.
Pótlék: amikor vegetáriánus lettem, kitárult a világ az ételek terén. Így igazából még nem tudom, mi a pótlék, ki fog derülni! :)
UPDATE: a márciusi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Április - „ép testben ép lélek”

5 éve küzdő-sportolok, heti rendszerességgel (bár néha 1-2 hetes kihagyásokkal). 1 évig aktívan kettlebelleztem, és szoktam bicajozni is (az utóbbi 5 évben ~2500km-t tekertem le az óra szerint). Mostanában viszont eléggé elmaradt minden, csak a hétvégi edzésem maradt meg, és jógázom. Ezt szeretném kicsit visszafordítani a régi szintre, meditációval is kiegészítve (amit régen napi szinten csináltam szintén), mely keretet ad az egésznek.

Kihívás: Minden héten, a hétvégi edzésem és a jóga óráim leszámítva, legalább 3 alkalommal kell, hogy az alábbi jellegű edzés egyikét végezzem, min. fél óráig: kettlebell, árnyék-boxolás, min. 20km biciklizés, futás (mennyiséget még nem tudok, mivel sose futottam aktívan). Amivel pedig ki szeretném egészíteni, hogy amikor otthon vagyok este, akkor vagy este, vagy reggel egy meditációval zárjam, vagy nyissam a napot. Időkorlát nincs, amennyit kellemesnek érzek. Eleinte úgyis csak ülés, utána koncentráció lesz, majd ezek után lesz csak valódi(?) meditáció :).
Állítás: Sokkal jobban éreztem magam a bőrömben, amikor aktívan mozogtam, és még meditáltam is. Valószínűleg ez most is igaz lesz!
Pótlék: mármint pótlék a lustaságra :) minden edzés után 1 óra semmittevést és/vagy egy jó meleg fürdőt engedélyezek magamnak!
Extra gondolat: ilyen még nem volt, de szerintem érdekes! Bálint barátom mondta, hogy szerinte nem lehet egy ilyen szokást csak egy hónapig csinálni. Ennek úgy van értelme, hogy csinálom folyamatosan, életem részéve teszem. Gondolkoztam sokat ezen, és arra jutottam, hogy igaza van. De, régebben 2-3 évig edzettem folyamatosan, és anno a katalizátor pont az az első hónap volt, amikor csak és kizárólag ezzel foglalkoztam. Ettől a hónaptól is ezt várom el, hogy mint katalizátor indítsa el az egész folyamatot, és az életmódom részéve váljon.
UPDATE: az áprilisi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Május - teljes képernyő, mint a tökéletes fókusz egyik lépcsője

Olvastam több írást már a fókuszról, és én is írtam. Ennek az egyik hasznos „eszköze”, hogy amikor a számítógépen bármivel dolgozunk (office, programozás, levelezés, stb.), csak azzal foglalkozzunk. Ezt segíthetjük azzal, hogy minden alkalmazást teljes képernyőn használunk. Minden értesítést, mely érhet minket (új levél, chat üzenetek, stb.) kikapcsolunk. Így nehezebben szakítjuk meg saját magunkat azzal, hogy a böngészőben váltogatunk az oldalak között, vagy néha ránézünk a skype-ra, stb. Csak azzal fogunk foglalkozni, ami éppen meg van nyitva. Például, ezt a posztot is teljes képernyőn írom, nem látok semmi mást, csak a beviteli mezőt, ahova gépelhetek. Semmi nem vonja el a figyelmem, nem kísért meg semmi, hogy mással foglalkozzak, mint amivel eredetileg akartam.

Kihívás: Bármilyen alkalmazást nyitok meg, teljes képernyőn kell használnom. Amennyiben az alkalmazást nem tudja ezt, akkor a tálcát, illetve mindent, amit lehet, el kell rejtenem. Ezen felül, minden értesítést (chat üzenet, levél értesítő, stb) ki kell kapcsolnom. Ha lehetséges, akkor az alkalmazásokból is csak egy legyen megnyitva egyidejűleg, hogy elkerüljem az alkalmazások közötti váltogatást. Néhány esetben ez elkerülhetetlen, de törekedni szeretnék rá.
Állítás: Ha csak egy dologra figyelek, sokkal hatékonyabban tudok dolgozni, és felesleges időpazarlástól kímélem meg magam. Ha úgy érzed, ez hülyeség, kezd el mérni, munka közben mennyi időt töltesz el valami olyannal, amit csak „néha” megnézel (facebook, emailek, chat). Egészen meg fogsz lepődni. Vagy csak gondolj bele, hányszor nyitsz meg egy oldalt „csak úgy”. Ezek mind időt visznek el tőled, megszakítanak.
Ha neked nincsenek ilyen problémáid, akkor jó neked! :)
Pótlék: Amikor úgy érzem, pihennem kell egy kicsit (lehetőleg óránként), akkor felállok egy 10-15 percre, sétálok, vagy olvasok. Csak azzal foglalkozok, hogy pihenjek.
UPDATE: a májusi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Június - Viszlát pékáruk!

Ez legalább olyan egyszerűnek tűnik, mint a májusi, de mivel én mindig is imádtam a kenyeret és társait, ezért elég nehéz lesz. Anno egyszer, emlékszem, képes voltam fél kg kenyeret egy helyben megenni, ami a méretemhez képest szép feladat :)
Viszont, sokat hallunk egészséges étkezés kapcsán arról, hogy mennyire nem egészségesek ezek a dolgok. Arról nem is beszélve, hogy mennyire hízlalnak.

Kihívás: Nem ehetek semmiféle pékárut egész hónapban. Nincs süti, tészta, kenyér, kifli, stb.
Állítás: Pékáru nélkül jóval hatékonyabb lesz az edzésem, és nem szedek fel felesleges kilókat.
Pótlék: Van egy német extrudált kenyér, rozslisztből, amiből hetente egy csomaggal megehetek. Ez egy jó mankó lesz a kezemben, és nem hiszem, hogy ha mégis híznék, ez lenne az oka.
UPDATE: a júniusi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Július - filmek nélkül

Az utóbbi időben viszonylag sok filmet és sorozatot nézünk esténként. Ezek tényleg nagyon jók, szórakoztatóak, de néha az az érzésem, hogy embertelen mennyiségű időt pazarlok el velük. Olvashatnék, tanulhatnék, stb. Nem azzal van a baj, hogy néha ilyenekkel szórakoztatom magam, hanem, hogy szerintem túl sokszor.
Ezért ebben a hónapban a film- és sorozat nézési lehetőségem maximum 1.5 órára limitálom. Ez azt jelenti, hogy 2-3 sorozat epizód, vagy 1 film férhet bele egy héten. Nem több.

Kihívás: Hetente maximum 1.5 óra lehetőségem lesz csak film- és sorozat nézésre.
Állítás: Olyan egy kicsit ez a sok sorozat és film, mint a drogok. Nagyon mélyen függővé tudnak tenni. Valóban sok minőségi van, de az az idő-mennyiség, melyet a kanapén ülve töltünk el ezeket bámulva, nagyon nagy pazarlás.
Pótlék: olvasás, társasjáték, beszélgetés
UPDATE: a júliusi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Augusztus - „A hívott szám pillanatnyilag nem kapcsolható...”

A telefon a harmadik kezünk. A harmadik szemünk. A harmadik fülünk. És még sorolhatnánk. Ez a remek technológia olyannyira a részünkké vált már, hogy észre sem vesszük. Főleg, mióta annyira okosak.
Az emberek általában nem vallják be, de telefonfüggők. Én is. Persze, azt hisszük, hogy nem, mert nem telefonálunk mindig. De nálunk van. És valljuk be, ha nagyon nem is, de egy kicsit kellemetlenül érezzük magunkat, ha véletlen otthon hagyjuk. A másik vetülete az egész dolognak, hogy bármikor elérhetőek vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a mi időnkkel mások bármikor szabadon rendelkeznek.

Kihívás: Hetente min. 2 napon repülőmódban kell lenni a telefonomnak. Ha megyek valahova, akkor a táska alján, amúgy meg ahol kiesik reggel a kezemből a lakásban.
Állítás: A telefon egy nagyon hasznos eszköz, ha megfelelően használjuk, és nem létszükségletként tekintünk rá. Számomra a telefon legnagyobb előnye az, hogy ha bármi baj történik, akkor azzal lehet értesíteni a megfelelő hivatali szerveket. Ezért is nem hagyom otthon, inkább csak a táska aljára rakom.
Úgy gondolod, hogy áhh, ugyan már! Ez így nem is olyan nehéz! Nos, lehet. Próbáld ki csak egy napig te is, és akkor megérzed, milyen az, amikor nem vagy egész nap elérhető mások számára, és te se érhetsz el senkit. De tényleg, próbáld ki, ha kicsit is kételkedsz :)
Pótlék: e-mailben általában elérhető vagyok (+- 3-4 óra eltéréssel), akik pedig közel állnak hozzám, azok ha valami tényleg nagyon fontos, akkor úgyis megtalálnak.
UPDATE: a júliusi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Szeptember - „ZENdülés?”

A blog lényege, hogy tapasztalataim megosszam másokkal. A neve azt jelenti, válj zenné! Akik közelről ismernek tudják, hogy bármi lehetek, de zen életet élő ember biztos nem. Ugyanis legalább olyan távol vagyok a zen élettől, mint ide a nap. Nagyon.
Persze, törekedni lehet, de kicsit úgy érzem hosszas vívódás után, hogy ez a törekvés sokszor, és sokféleképpen elbukik nálam. Szeptemberben megpróbálok ezzel foglalkozni. Mármint kicsit közeledni a zen felé, vagy úgy is fogalmazhatok, hogy a zen útján előrébb szeretnék lépni.
A jógában, melyet gyakorlok, 8 lépcső mentén lehet eljutni a „megvilágosodáshoz”. Hogy ez kinek mit jelent, az itt most mindegy.
Ennek első lépcsője az ún. jamák, korlátozások. Az, hogy a korlátozások alapvetően miért jók, miért jó magad visszafogni bármiben is, a hónap folyamán fogok külön írni.
A jamák az alábbiak: nem-ártás, nem-hazudás, nem-lopás, önmegtartóztatás, nem-birtoklás. Az utolsó kettőt kivéve úgy érzem, egész jól állok.

Kihívás: Ebben a hónapban kipróbálom milyen is az önmegtartóztatás (szexuális). Sokaknak ez most mosolyt csal az arcukra, mások esetleg elborzadnak, hogy merek ilyen tabu témáról beszélni. Nekik üzenem, hogy erről is szeretnék írni a hónap folyamán, hogy miért jó, ha nem élvezkedsz állandóan, és miért baj szerintem, hogy ezt ennyire tabuként kezeli mindenki.
Állítás: Állítólag a szex jó hatással van az emberre. Ugyanakkor az összes keleti tanítás (és a biblia is!) azt mondja, hogy a férfi minden egyes aktusnál elveszít egy kis életenergiát. A jóga-tanítások azt is mondják, hogy önmegtartóztatás nélkül nem is lehet komolyan előrehaladni az önmegvalósítás ösvényén. Nos, tudomány kontra vallás ügyben sosem szerettem győztest hirdetni, és most se fogok, viszont, egy próbát mindenképpen megér.
Pótlék: -

Erre a kihívásra a jóga mellett Tim Ferriss felhívása is inspirált, amit ő úgy hív: NOBNOM. Azaz No Booze, No Masturbating. Angolul tudóknak az alábbi linken további infó erről.
UPDATE: a szeptemberi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

Október - „szép körmök”

Manapság rengetegen rágják a körmüket. Bár fura módon, vidéken annyira nem tapasztalom. Gondolom, sok embernél a stressz az oka. Nők, férfiak, gyerekek, mindenkinél látom, hogy ki sem veszik a kezüket a szájukból. Biztos van, hogy én is rágom a stressz miatt, de hogy őszinte legyek, én évek óta azért végzem eme undorító tevékenységet, mert szeretem. Furán hangzik, de ez van! Az egyetlen baj ezzel az, hogy az egy dolog, mit gondolnak rólam, de a körmeim elég csúnyán néznek ki, ha egy kicsit túlzásba esem. Szegény Móni még megismerkedésünk elején próbálkozott, hogy leszoktasson erről, de esélytelen volt. Nos, ezt a hónapomat erre fogom szánni.

Kihívás: Nincs köröm rágás. Nincs kivétel.
Állítás: Ha nem rágod a körmöd, akkor csökkentheted a stresszt + a körmöd sem lesz undorító. Ha nő vagy, akkor ez kifejezetten érvényes rád! (nem mintha egy férfinak jól állna)
Pótlék: Főleg azért rágtam a körmöm, mert nagy volt. Nem szeretem, ha nagy. Ezért megelőzöm a bajt, levágom. Hülyén hangzik, tudom, de ez van! :)
UPDATE: az októberi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

November - „lassú evés”

Fordítottam már egyszer egy írást, hogy miért együnk lassan. Most jutottam el odáig, hogy én is szeretném ezt a szokást átvenni. A fenti írásban az okok számomra nyilvánvalóak, ezért megpróbálom az étkezési szokásaim eszerint alakítani.

Kihívás: lassan kell ennem, minden falatot szépen megrágva. Nincs gyorskaja, nincs tévézés/olvasás vacsora közben, és nem kivétel az az eset sem, ha sietnem kell. Ha az evésen a sor, akkor csak azon, és annak szentelve az időt.
Állítás: hiszem, amit a „ miért együnk lassan” fordításban leírt Leo Babauta, ezért most nem állítok semmi különöset :)
Pótlék: ha társasággal étkezem, akkor természetesen a beszélgetés rendben van. UPDATE: a júliusi tapasztalatokat, eredményeket itt olvashatod.

December

Nos, ez a hónap a pihenés hónapja volt. Ugyan nem fogadtam meg semmit, de a tudatalatti célom a teljes pihenés volt :)


Összes írásom →

Comments