Be ZEN

Tudattágító - A civilizált ember problémái 1. rész írta: mudlee - November 27 2014

- Be kellene fizetni végre a számlákat, de nincs miből.
- Még mindig nem jelent meg az új játék!
- Olyan drága a benzin!
- A törlesztőrészletre rámegy az összes pénzem!
- Nem leszek kész határidőre!
- Úgy haragszom rá, egy rohadt féreg, hogy megcsalt!
- Már megint lekéstem a buszt.
- Belassult a régi iPhone-om!

Most őszintén, melyikőnk nem problémázik valamin, minden egyes nap? Nekünk, civilizált embereknek mindig van valami problémánk. Társadalmi hovatartozástól függetlenül. Egyéni, és az országunk anyagi helyzetétől függetlenül. Valami problémánk mindig van, ami szomorúvá tesz minket. Van, akit csak egy pillanatig, de van, akit hetekig, hónapokig, sőt, évekig.
Életünkből rengeteg időt arra áldozunk, hogy valami iránti nemtetszésünket kifejezzük. Ebben mi magyarok kifejezetten erősek vagyunk.

Egy mini sorozatot indítok most, melynek az első része a csillagászatot hívva segítségül próbálja megvilágítani, mit is jelentenek a civilizált ember problémái a valóságban, illetve mennyire jelentősek.

Gondolkozzunk kicsit

Tudom, hogy manapság a TV, az internet a gondolkozás ellen nevel, de a következő bekezdésekben egy érdekes utazásra hívlak, mégpedig a problémáiddal együtt. Itt most állj meg kérlek egy pillanatra, és az alábbiakat tartsd észben, mielőtt folytatod:
- Ez nem egy 1 perces írás, szánj rá időt.
- Gondold át az aktuális problémáidat, és emeld ki azokat a legfontosabbakat, amelyek jelen vannak most az életedben. Akár egy papírra is felírhatod őket. Mert bizony ezek a problémák is velünk jönnek az utazás során.

A civilizált ember problémáinak jelentősége 1. rész - Csillagászat

Első utunk a csillagászat vonalán fog vezetni.
A mi társadalmunk egy civilizált társadalom, ahol a tudományra nagyon sokan büszkék (és nagyon sok dolog miatt lehetnek is) az emberek. Nos, utazzunk egyet a tudomány segítségével. A problémáid veled vannak, ugye?

Az alábbiakban különféle képeket válogattam össze, melyeket nézhetsz úgy, hogy csak görgetsz, és olvasod a szöveget alattuk, de amit javaslok, hogy kattints az első képre (hogy teljes képernyőre váltson), és az egereddel, vagy a jobbra mutató nyíllal a billentyűzeten navigálj végig rajtuk, mivel direkt nagyon jó minőségű képeket válogattam össze. Állj meg minden képnél, és csodáld meg, mert nem mindennapi látvány lesz!

IMG_0285Induljunk hát el. Az ég éppen tiszta, a Hold éppen teljes valójában látható. Legyen ez a mi irányadónk! IMG_0285Mielőtt nagyon messze mennénk, mielőtt kilépnénk a Föld légköréből, nézzünk le, és csodáljuk meg a felhőket pár 10 km magasról! IMG_0285Távolodunk, már egészében is látszik a Föld! Micsoda látvány! Ez a bolygó, ez a nagy földdarab, ahol az emberiség él. IMG_0285Íme a Hold. Minden nap látjuk, de mégse tulajdonítunk neki sok jelentőséget. Pedig a maga nemében páratlan. Íme közelről. Jól láthatóak rajta az aszteroidák által ejtett becsapódások nyomai. IMG_0285Mielőtt elindulnánk a naprendszeren belüli szemlére, nézzünk még egyszer vissza a Földre, a Holdról. A problémák megvannak még? Határidő, késés, pénzhiány, halál és társai? Gondolj bele, hány ember van, aki azon a kis golyón ebben a pillanatban is aggódik valami apróságon! Na de, kapaszkodj a problémáidba, mert indulunk! IMG_0285Nem állunk meg mindenhol, mert hosszú az út, de a Jupiter mellett nem lehet csak úgy elmenni. Egyszerűen olyan hatalmas. A Föld méretének 120szorosa. 67 holdjával a Nap után a második legnagyobb égitest a naprendszerünkben. IMG_0285A következő a Szaturnusz. Ki nem ismerné fel a gyűrűi alapján? Aki már látta távcsövön keresztül, annak egy életreszóló élmény, de még fotókon is egészen elképesztő. A Szaturnusz egyik érdekessége, hogy sűrűsége összességében kisebb, mint a vízé, mivel légköre gázokból áll. Gyűrűi főleg kőzetekből állnak, egészen porszem méretűtől az autó nagyságáig. IMG_0285A Nap. A legjelentősebb égitest, melyről sokan semmit nem tudnak, csak, hogy világít az égen. A Nap az egyik oka, hogy mi létezhetünk. Fénye energiát ad a sejtjeinknek, és az élet egyik legfontosabb alapfeltétele. Távolsága a földtől 150 millió km, és a felszínén kb. 5700K uralkodik. Ez persze semmi a mag hőségéhez képest, ami becslések szerint ~13,6x10^6 K IMG_0285Most pedig, lépjünk ki a naprendszerünkből, és nézzünk kicsit szét a mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben. Az első állomás a személyes kedvencem, az Orion csillagkép. Ezen a képen több minden is látható, de talán a legnépszerűbb a Lófej-köd. Ezekben a ködökben keletkeznek az olyan csillagok is, mint a mienk. Mellesleg, holnap nincs véletlen valami fontos, határidős teendőd? El ne felejtsd, itt a galaxis közepén! IMG_0285A következő objektumunk az úgynevezett Szív-köd. Nagyjából 7500 fényévre található tőlünk, egy igazi gyöngyszem az égbolton. IMG_0285Egy igazi ínyencség a Csiga-köd. Ez a hozzánk legközelebbi planetáris köd. Jellegzetes alakja úgy jön létre, hogy egy csillag élete vége felé ledobja magáról gázfelhőjét, kialakítva ezt a gyönyörű alakot. IMG_0285Galaxisunkon belül az utolsó állomás a Fiastyúk, azaz a Plejádok. Akár szabadszemmel is lehet látni, csak egy kicsit tiszta ég kell hozzá :) Most pedig, elhagyjuk a galaxist, messzire utazunk. Ugye nem hagyta senki a földön a iPhone-ját fotózni? Gyorsan nézze meg mindenki az email-jét, mielőbb tovább indulunk. IMG_0285Az M31, azaz az Androméda galaxis a hozzánk legközelebbi galaxis. Nagyon tiszta égen a sas-szeműek még szabad szemmel is láthatják. De akár egy kis távcsővel is ki lehet szúrni, ha ügyes az ember. Az emberek töredéke láthatja manapság, pedig egy igen könnyen megszemlélhető dologról van szó. IMG_0285Következő állomásunk az M33 galaxis, melyben nagyon jól megfigyelhetőek azok a kis piros részek, amik ugyanolyan ködök, mint pl. az Orion rendszerben is megfigyeltek. Képzeld el, hogy a mi naprendszerünk a saját galaxisunk egy olyan „csápjában” található, mint ennek egy csápja. És egy ilyen csápban nem csak egy naprendszer van ám... IMG_0285Ez a galaxis egy igen érdekes darab. Illetve galaxisok. Az alábbi képen azt látjuk, ahogy egy galaxis éppen összeütközik egy másikkal. Persze, ez nem egyik pillanatról a másikra zajlik. Az időmennyiség, és a távolság, amelyekről itt beszélünk, teljesen más nagyságrenden zajlanak, mint amikről általában az emberek beszélnek. Mellesleg, a mi galaxisunk is össze fog ütközni a jövőben az Androméda galaxissal, de mivel itt csillagászati időben beszélünk, ez nem a közeljövőben fog bekövetkezni :) IMG_0285Az utolsó galaxis, melyet megnézünk, a Sombrero-galaxis. Nevét a formájáról kapta, csillagászoknak egy igen kedvelt objektuma. Nekem személy szerint talán az első galaxis volt, amit anno megpillantottam, lenyűgöző látvány. Amikor az ember ezeket látja a saját szemével, akkor megszűnik a világ, és minden probléma. Jajj, valaki megint írt Twitteren?! Gyorsan megnézem... IMG_0285Összefoglalásképpen pedig nézzünk rá az alábbi képre. Ez egy úgynevezett galaxis-halmaz, mely galaxisok százait, ezreit foglalja magába. Az összes kis fényesség, amit a képen látsz, egy olyan galaxis, mint a mienk, vagy az Androméda. Mi is egy ilyen galaxis egyik csápjának, egyik részében, az ott található több ezer naprendszer közül az egyikben, egy igen kis bolygón élünk. Az ember egy nagyon pici pont. IMG_0285Az utolsó állomás pedig egy másik galaxis-rendszer, az egyik legnagyobb, az Abell 1689. Egy tűhegy is több milliószor nagyobb ahhoz, hogy meg tudjam mutatni, mekkora a mi földünk ezen a képen.

Nos, most állj meg egy pillanatra, és gondoldj bele, mennyire apró porszemek vagyunk az univerzumban. Mennyire jelentéktelenek. Mennyire említésre sem méltóak a mi állítólagos problémáink. Vajon a hiteled befizetésének a jelentősége, vagy az, hogy meghalt valakid, esetleg, hogy nem végzel egy határidős munkával, vagy az utcán valaki kiabál veled, mekkora jelentőséggel bír a nagy egészben? Vajon a mindennapi problémáink mekkora súllyal rendelkeznek az egészhez mérten?
Nos, azt hiszem, mehetünk haza. Vagyis... én nem retúrt vettem. Ti?

A világ nem minden tekintetben olyan, amilyennek szeretnénk - de, ennek nem a tudomány az oka, hanem az a képességünk, hogy a valóságostól különbözőnek is el tudjuk képzelni.
Carl Sagan

Sources:
0: http://www.1zoom.me/en/wallpaper/352987/z3256.9/%26original=1
1: https://astrowright.wordpress.com/category/space-exploration/human-factors/ 50-100km
2: apod
3: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e1/FullMoon2010.jpg
4: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a8/NASA-Apollo8-Dec24-Earthrise.jpg
5: http://d1jqu7g1y74ds1.cloudfront.net/wp-content/uploads/2011/09/Jupiter-with-Io-and-Ganymede-September-2010-%C2%A9-Damian-Peach.jpg
6: http://coveredbymist.files.wordpress.com/2013/11/saturn_malmercassini_5m.jpg
7: http://hiddenuniversemovie.com/wp-content/uploads/2013/06/3.-The-Sun-HIDDEN-UNIVERSE.jpg
8: http://www.thereisbeauty.com/2012/06/orion-constellation-panorama.html
9: http://www.skiesbyafrica.com/Nebulae/IC1805.html
10: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/97/NGC_7293.jpg
11: http://www.iac.es/telescopes/IAM/2013/93_ene13_pleyades.jpg.html
12: http://www.robgendlerastropics.com/M31NMmosaicglobs.html
13: http://www.starshadows.com/gallery/display.cfm?imgID=173
14: http://www.cosmotography.com/images/large_ngc5194_with_sn2011ds.html
15:http://www.spacetelescope.org/images/opo0328a/
16: http://en.wikipedia.org/wiki/Abell_2744
17: http://lpb.fieldofscience.com/2010/11/mapping-dark-matter.html

Összes írásom →

Comments